Napenergia jellegzetességei Magyarországon
A napenergia kiaknázásra szerencsére egyre jobban terjed a világban és így Magyarországon is. Ennek eredményeként számos háztetőn, vagy telken találkozhatunk a napelemekkel. Sőt mi több egyre gyakoribbá válhat a komplett napelem parkok létrehozása is. Ennek oka, hogy a napsugárzás jellegzetességeit Magyarországon vizsgálva, igen jó helyzetben található országunk.
Napsütéses órák száma Magyarországon
Napfénytartamon, vagy napsütéses órák száma alatt azt az időtartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen sugárzás éri. A napfénytartamot befolyásoló tényezők a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat valamint a felhőzet.
Magyarországon a legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemző, míg a legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.
Napsütés évszakok szerint Magyarországon
Télen magasabb hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek, mivel télen gyakori, hogy az alacsonyabban fekvő vidékeket megülő ködből magasabb hegyeink kiemelkednek, és zavartalan napsütésben részesülnek.
Nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík fekvésű területekhez viszonyítva. Júliusban kapjuk a legtöbb besugárzást – ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, s a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberben a legkisebb a besugárzás.
Napsütés területi eloszlása Magyarországon
Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, Szeged környékén ez az érték eléri a 4800-4900 MJ/m2 értéket is. Legkevesebb besugárzásban az Északi-középhegység térsége részesül, itt helyenként 4300 MJ/m2 alatti sugárzás összegek is előfordulnak.
Napenergia hasznosítása Magyarországon
Mivel általánosságban kijelenthetjük, hogy Magyarország napsugárzási adottságai kedvezőek. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Az aktív energiatermelésben rejlik jelenleg a legtöbb potenciál.
Ennek első módja, hogy a napenergiát Magyarországon hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása gépészeti berendezésekkel főképp napkollektorokkal történik.
A másik módszerrel az úgynevezett. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk. Ehhez számos típusú napelem áll ma már rendelkezésre, melyek hatékonysága az innovatív megoldásoknak hála folyamatosan növekszik
Összegezve:
Jól látható tehát, hogy óriási mennyiségű napenergia érkezik hazánkban a föld felszínére, amit napelemekkel villamos árammá, vagy napkollektorokkal hőenergiává tudunk átalakítani. Szerencsére az ilyen megújuló energiákat hasznosító rendszerek száma napról-napra szaporodik Magyarországon.