2020. június hónap bejegyzései

A biztonságos nyári munkavégzés szabályai

Egyéb

A biztonságos nyári munkavégzés szabályai

munkavédelmi rövidnadrág
munkavédelmi rövidnadrág

A nyári időszak kifejezetten veszélyes lehet a munkavégzés szempontjából. Ennek oka, hogy a nyári kánikula sokkal hamarabb kimeríti szervezetünket, mint az gondolnánk. Emiatt a szabadtéren dolgozók egészségére kiemelten kell figyelni, de természetesen minden más dolgozó épségére is oda kell figyelnie a munkaadóknak. A biztonságos nyári munkavégzésnek szabályait ezért mindenképp érdemes szem előtt tartani, aminek főbb elemeit az alábbiakban foglaltuk össze.

Nyári munkavégzés szabályai

A nyári munkavégzés esetén néhány szabályt mindenképp érdemes szem előtt tartani, melyek a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit is szolgálják a munkabiztonság és a hatékonyság megőrzése szempontjából is. Ezek a szabályok több jól elkülöníthető részre oszthatók, melyek név szerint az alábbiak:

  • megfelelő ruházat és kiegészítők biztosítása

  • védőital biztosítása

  • napsugárzás elleni védelem

  • pihenőidő biztosítása

  • feladatok átszervezése

Megfelelő munkaruházat nyáron

A nyári ruházat legfontosabb feladata védeni a bőrt a közvetlen napsugaraktól és nem gátolni a testet az izzadásban. A legmegfelelőbb erre a természetes alapanyagú, jól szellőző, világos, testre nem simuló ruha. Ehhez kiváló választást lehet a jól szellőző rövidnadrág munkához, vagy akár csak szabadtéri otthoni munkálatokhoz is.

Emellett a fej védelme is kimondottan fontos, amire a legalkalmasabb a tarkót és az arcot árnyékoló, széles karimájú fejfedő, persze amennyiben védősisak használata a munkához nem kötelező.

Ezen felül ma már arra is adottak a lehetőségek, hogy a forró napokon hűthető kiegészítők (pl. mellény, nyakpánt, sisakbetét) védjék a napsugárzásnak fokozottan kitett munkavállalókat.

Védőital biztosítása

A nyári forróságban a munkáltatónak törvényben előírt kötelessége a munkaterületen dolgozóknak ivóvizet biztosítani, ami megfelelően hűsít (legalább 14-16 °C) és könnyen hozzáférhető helyen van tárolva.

A dolgozókat ösztönözni kell arra, hogy legalább fél óránként mindenképpen igyanak meg egy pohár vizet, hisz gyakori jelenség, hogy sokan még akkor sem érzik magukat szomjasnak, amikor már a szervezetnek nagy szüksége lenne a folyadékpótlásra.

Napsugárzás elleni védelem

Amennyiben lehetséges, akkor célszerű ponyvával vagy sátorral árnyékolni a napsütötte munkaterületet, amivel a közvetlen tűző nap okozta ártalmak elkerülhetők. Fontos még az üvegfelületekről visszaverődő sugárzás csökkentése is. Továbbá fokozottan oda kell figyelni arra, hogy a szabadban használt fém szerszámok, munkaeszközök vagy egyéb tárgyak a tűző naptól annyira felmelegedhetnek, hogy égési sérülést okozhatnak. Ezért fontos ezen tárgyak árnyékban tárolása és használatuk közben védőkesztyű viselése.

Pihenőidő nyáron

Minisztériumi rendelet szerint, amennyiben az átlaghőmérséklet a 24 Celsius-fokot meghaladja, óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni. A rendelet által élőírt, pihenőidő azonban nem azonos a munka törvénykönyve által meghatározott pihenőidővel és munkaközi szünettel, hanem egy speciális pihenőidő, amit a munkáltatónak kötelessége biztosítani a munkavállalói részére a rendeletben meghatározott körülmények esetén.

Fontos kiemelni, hogy az óránkénti pihenőidő nem összevonható és ezáltal nem használható munkaidő csökkentésre. Továbbá a pihenőidő a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt kötelező érvényű, így a munkaidő részének tekintendő. Ez azt is jelenti, hogy a pihenőidő időtartamával a munkaidő nem hosszabbítható meg.

Feladatok átszervezése kánikulában

A munkáltatónak a nyári hőségben módjában áll munkaátszervezéssel biztonságosabbá tenni a munkavégzést. A legideálisabb megoldás, ha a hőség beálltával a dolgozók védettebb helyen kapnak munkafeladatokat. Ha ez a típusú átszervezés nem megoldható, akkor törekedni kell arra, hogy a legveszélyesebb, 11-15 óra közötti időszakban ne folyjon munkavégzés a tűző napon. Amennyiben a munka jellegéből adódóan még ez sem kivitelezhető, akkor nagy hangsúlyt kell fektetni a dolgozók váltására, és a már korábban említett pihenőidők betartására, valamint a rendszeres folyadékpótlásra.

Összegezve:

A nyári munkavégzés tehát sok veszélyt hordoz magában, de a munkavállalók ás munkáltatók közös erővel óvhatják magukat a kánikula okozta veszélyhelyzettől. Erre már egy rövid munkanadrág, vagy a folyamatos folyadék utánpótlás is alkalmas lehet.

Napenergia jellegzetességei Magyarországon

napenergia

Napenergia jellegzetességei Magyarországon

napenergia Magyarországon
napenergia Magyarországon

A napenergia kiaknázásra szerencsére egyre jobban terjed a világban és így Magyarországon is. Ennek eredményeként számos háztetőn, vagy telken találkozhatunk a napelemekkel. Sőt mi több egyre gyakoribbá válhat a komplett napelem parkok létrehozása is. Ennek oka, hogy a napsugárzás jellegzetességeit Magyarországon vizsgálva, igen jó helyzetben található országunk.

Napsütéses órák száma Magyarországon

Napfénytartamon, vagy napsütéses órák száma alatt azt az időtartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen sugárzás éri. A napfénytartamot befolyásoló tényezők a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat valamint a felhőzet.

Magyarországon a legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemző, míg a legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

Napsütés évszakok szerint Magyarországon

Télen magasabb hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek, mivel télen gyakori, hogy az alacsonyabban fekvő vidékeket megülő ködből magasabb hegyeink kiemelkednek, és zavartalan napsütésben részesülnek.

Nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík fekvésű területekhez viszonyítva. Júliusban kapjuk a legtöbb besugárzást – ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, s a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberben a legkisebb a besugárzás.

Napsütés területi eloszlása Magyarországon

Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, Szeged környékén ez az érték eléri a 4800-4900 MJ/m2 értéket is. Legkevesebb besugárzásban az Északi-középhegység térsége részesül, itt helyenként 4300 MJ/m2 alatti sugárzás összegek is előfordulnak.

Napenergia hasznosítása Magyarországon

Mivel általánosságban kijelenthetjük, hogy Magyarország napsugárzási adottságai kedvezőek. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Az aktív energiatermelésben rejlik jelenleg a legtöbb potenciál.

Ennek első módja, hogy a napenergiát Magyarországon hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása gépészeti berendezésekkel főképp napkollektorokkal történik.

A másik módszerrel az úgynevezett. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk. Ehhez számos típusú napelem áll ma már rendelkezésre, melyek hatékonysága az innovatív megoldásoknak hála folyamatosan növekszik

Összegezve:

Jól látható tehát, hogy óriási mennyiségű napenergia érkezik hazánkban a föld felszínére, amit napelemekkel villamos árammá, vagy napkollektorokkal hőenergiává tudunk átalakítani. Szerencsére az ilyen megújuló energiákat hasznosító rendszerek száma napról-napra szaporodik Magyarországon.

Ipari hűtő típusok

ipari hűtőgép

Ipari hűtő típusok

ipari hűtőgép
ipari hűtőgép

A konyhákban rendkívül fajsúlyos témakör az alapanyagok és a készételek tárolása is. Nem véletlen, hogy emiatt az ipari hűtő típusok terén is már számos berendezés variációval találkozhatunk, kezdve a láda kiviteltől az ultramodern szekrényekig. Az alábbiakban ezeket a típusokat vesszük sorra részletesebben.

Ipari fagyasztóládák

Az ipari fagyasztóláda, vagy más néven ipari hűtőláda a legalapvetőbb hűtőberendezésnek tekinthető egy konyha életében. Azon konyhák számára ahol egyszerűen csak az alapanyag hűtése a cél és nem kívánunk túlzott logisztikát vinni a tárolásba, akkor egy fagyasztóláda lehet a tökéletes választás.

Ez annak köszönhető, hogy a ládákban nem található polcrendszer, vagyis a termékeket egyszerűen csak „behajítva” tárolhatjuk is. Tehát egy látszólag ugyanakkora hűtőszekrény és hűtőláda között nagy különbség lehet a belső, nettó űrtartalom terén, vagyis a hűtőládában több mindent tárolhatunk egyszerre.

Ipari hűtőszekrények

Amennyiben a hűtőládákat a konyhák életében alapvető berendezéseknek tekintjük, akkor az ipari hűtőszekrények az alfának és omegának tekinthetők a hűtéstechnológiában. Ezt a titulust azzal érdemelték ki, hogy bennük már nem csak alapanyagokat, de készételeket is hűthetünk, amivel az étel frissessége is tovább megőrizhető.

A fagyasztóládákhoz képest ugyan kisebb űrtartalommal bírnak, de ezt kompenzálják azzal, hogy helytakarékosabb kivitelnek tekinthetők. Ráadásul ezek a berendezések leginkább az előkészítésre váró alapanyagok, vagy a hamarosan felszolgálandó ételek tárolására szolgálnak. Tehát, egy nagyobb konyhában, ahol már jóval összetettebb feladatokra is számítani lehet, az ipari hűtőszekrény megléte abszolút indokolt lehet.

Ipari fagyasztószekrények

Egy valamirevaló nagykonyhában biztosan megtalálható egy fagyasztóláda, vagy egy ipari fagyasztószekrény. Ennek oka, hogy a vendéglátóiparban kiemelten fontos, hogy az ételek, élelmiszerek hűtését megbízható, minőségi berendezések biztosítsák. Ipari fagyasztószekrények esetén találkozhatunk rozsdamentes, illetve festett burkolattal, üveges-, vagy teleajtós változattal is.

A fagyasztóládákhoz képest gyakorlatilag a helytakarékosabb kialakítás, valamint a belső polcrendszer megléte lehet szembetűnő. Utóbbi azoknak jöhet jól, akik rendezettséget követelnek meg konyhájukban, míg a helytakarékosság értelemszerűen szűkösebb munkatérrel rendelkező konyhákban lehet áldás.

Kombinált hűtő- és fagyasztószekrények

Az ipari kombinált hűtő- és fagyasztószekrények gyakorlatilag optimális megoldást kínálnak azon nagykonyhák számára, melyek kis alapterülettel rendelkeznek a munkavégzéshez és a tároláshoz is. Ezek az eszközök ugyanis ellátják egy hűtőszekrény és egy fagyasztószekrény feladatát egyaránt, vagyis egyszerre tárolhatunk bennük huzamosabb ideig alapanyagokat, de a kész ételeket is hűthetjük az erre a célra kialakított szekciókban.

Sokkoló hűtők

A sokkoló hűtők egy különleges technológiát alkalmaznak, mely során a behelyezett terméket vagy alapanyagot rövid idő alatt képesek drasztikusan lehűteni. A gyorshűtési folyamat által az ételek nem veszítenek állagukból, esztétikumukból, színükből, valamint a bennük tárolt tápanyagok is meg maradnak. Ezáltal a konyhák számára megnyílhat az út, arra hogy az ételeket több napon át is tárolhassál, ezzel csökkentve a veszteségeket és költségeket.

Amelyik konyha ténylegesen költséghatékonyan szeretne működni, azoknak egy sokkoló hűtő tehát elengedhetetlen berendezés lehet.

Összegezve:

A nagykonyhai hűtéstechnológia tehát a már számos különböző berendezésben öltött testet, így válogathatunk a hűtőládák, hűtőszekrények, fagyasztószekrények, sokkoló hűtők széles választékában. Természetesen amennyiben hűtőberendezést keresünk, akkor elsősorban az adott berendezés rendeletetési célját érdemes megnéznünk, és ezt követően válasszunk célunknak megfelelően.

Információk Pest megyéről

pest megye

Információk Pest megyéről

pest megye
Pest megye

Pest megye mivel körbeöleli a fővárost, ezért központi szerepe van a magyar gazdaságban, mindemellett relatíve sűrűn lakott. Emellett földrajzi szempontból is igen változatos, emiatt éghajlata is változatosabb, minit bármely más megyéé az országban. Éppen emiatt most összegyűjtöttünk néhány alap információt Pest megyéről, amit mindenképp érdemes tudni.

Pest megye elhelyezkedése

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Pest megye főbb földrajzi pontjai:

  • a megye legészakibb települése Bernecebaráti (Szobi járás),

  • a megye legdélibb települése Kocsér (Nagykőrösi járás),

  • a megye legkeletibb települése Jászkarajenő (Ceglédi járás),

  • a megye legnyugatibb települése Zsámbék (Budakeszi járás).

Budapest domborzata és éghajlata

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m). Változatos domborzata következtében a megye éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

Pest megye lakossága

Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Tekintettel arra, hogy a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció is a megyében található, ennek köszönhető a népesség száma magasnak mondható. 2019. január 1-i mérések szerint a népesség 1 278 874 fő, a népsűrűség 196 fő/km² volt.

Pest megye közigazgatása

A Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és több megyei közintézmény is Budapesten, a régi pesti megyeháza épületében találhatóak.

Közigazgatási felosztás tekintetében 18 járás található Pest megyében, amiken belül számos helyi hivatalt találhatunk.

Pest megye egészségügyi intézményei

Budapesten 100-nál is több egészségügyi intézmény található, de Pest megyének sincs szégyenkezni valója, hiszen számos egészségügyi intézmény várja a betegeket. A teljesség igénye nélkül az alábbi intézményeket látogathatjuk egészségügyi panasz esetén:

  • Érd Megyei Jogú Város Szakorvosi Rendelőintézete

  • Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác

  • Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza

  • Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa

  • Pilisvörösvár Város Önkormányzati Szakorvosi Rendelőintézet

  • Szakorvosi Rendelőintézet, Monor

  • Szakorvosi Rendelőintézet, Nagykáta

  • Szakorvosi Rendelőintézet, Szigetszentmiklós

  • Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház

  • Toldy Ferenc Kórház, Cegléd

  • Tormay Károly Egészségügyi Központ, Gödöllő

  • Tüdőgyógyintézet, Törökbálint

Pest megyei látnivalók

Pest megye területén is számos látnivalót találhatunk, melyek között természeti csodák, és szórakoztató helyek is egyaránt megtalálhatók. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban mindenképp érdemes ellátogatnunk:

Veresegyházi Medveotthon

A Budapesttől 15 kilométerre található Medveotthon farkasoknak és medvéknek nyújt természetes élőhelyet, de ezt az idelátogatók is megcsodálhatják. Garantáltan minden korosztály számára élmént jelent majd.

Visegrádi vár

A fővárostól 30 kilométerre fekvő Visegrád izgalmas történelmi műemlékekkel vár, nem utolsósorban pedig a Dunakanyar festői látványával nyűgözhet le minden ide látogatót.

Budakeszi Vadaspark

A Budapest határán, a budakeszi völgyben található Vadaspark a Buda környéki erdők élővilágát mutatja be háromszáz hektáros területén. Azok számára akik szeretik az erdős területeken tett sétákat, azoknak kihagyhatatlan ajánlat.

Dobogókő

A Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő az egyik legnépszerűbb Budapest közeli kirándulóhely. Csodás kilátással vár minden arra kirándulót, emellett igazi spirituális hely: az ősi magyar pogány vallás is fontos helyszínként tartotta számon, az ezoterikus tanok szerint pedig itt található a Föld szív csakrája is.

Gödöllő

A Budapesttől 30 kilométerre található Gödöllő leginkább mesébe illő kastélyáról híres, mely az ország egyik legnagyobb barokk épülete. Erzsébet királynénak is kedvelt pihenőhelye volt, nem meglepő tehát, hogy sok turista is látogatja e helyet.

Pest megyei elérhetőségek

Pest megyében utazva számos elérhetőségre szükségünk lehet, ha ügyet szeretnénk intézni. Az alábbiakban ezek közül gyűjtöttünk össze néhány fontos telefonszámot:

  • Pest megyei Önkormányzat: 233-6801

  • Pest megyei Rendőr-főkapitányság: 443-5800

  • Pest megyei Kormányhivatal: (1) 328-5812, (1) 485-6957, (1) 485-6926

Mindezeken felül könnyen előfordulhat, hogyha úton, vagy átutazóban vagyunk, hogy valamilyen technikai probléma, vagy baleset részesei leszünk. Gyors és pontos autómentő Pest megyében is elérhető. Erre tökéletes partner lehet a Csupi Autómentő, ahol a nap 24 órájában bárki segítségre állnak, akit úton ért a baj. Mindehhez pedig nem kell mást tenni, mint, hogy hívja a +36 70 62 62 777-es telefonszámot és a segítség perceken belül útnak indul.

Összegezve:

Pest megye tehát, mint Budapesti agglomeráció számos fontos intézménnyel rendelkezik, de még ennél is több látnivaló várja az ide látogatókat. Éppen ezért mindenképp érdemes meglátogatni az itteni nevezetességeket, de ne feledjük, hogy az ördög nem alszik, ezért indulás előtt inkább mentsünk el pár fontos telefonszámot, amin segítséget kérhetünk, ha bajba jutnánk utunkon.